Boci, alias Kender elmúlt két boldog éve a gazdival!
2015.11.17. Kedves NOÉ!

Úgy döntöttem, én is küldök egy kis beszámolót az eltelt
idõszakról. Az én édes kiskutyám Kender, akit azóta Bocikának neveztem el, mert amikor elõször megláttam ez jutott eszembe szomorú, foltos pofijáról.

Imádott Yodánk majdnem 14 beteges év után itt hagyott. Belebetegedtem /sajnos szó szerint../. Azt mondtam, már több ilyen kutyám nem lesz, de megláttam egy képet az interneten.
Nem tudom ki küldte, hogyan talált meg. Megtalált, és én is megtaláltam az õ édes, szomorú szemeit, 2013 legsoványabb kutyáját, Kendert /6 kg volt/.

Soványan, szörnyû állapotában is láttam, hogy gyönyörû és
hasonlított a pofija Yodához . Nagyon szerettem volna õt, akár azonnal. Másfél hónap várakozás és izgalom után sikerült, az enyém lett. Gyönyörûen átalakulva, 13 kilósan, ápoltan és mosolygósan. Napra pont egy évre Yoda után.
Csodás önkéntesnél volt, aki szerette és ápolta, hogy szépülhessen és gyógyuljon.
Azóta rendszeresen visszajárunk a NOÉ buldog majálisra, ahol idén a fiúk közül aranyérmet kaptunk a szépségversenyen.
Az én Bocim remélem boldogan éli már több mint 2 éve velünk a napjait, na és játszótársával a Cicával.
Nagyon rendes, jó természetû, soha semmi rosszat nem tett és nagyon ragaszkodik hozzánk. Mindenki szereti õt.

Hálás vagyok a NOÉ-nak, amiért az enyém lehet!


Üdvözlettel: Ica

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon