
Ezután következett a kritikus elsõ 24 óra… nem volt biztos, hogy a mama a császármetszés után elkezdi szoptatni a kicsiket… de szerencsére TöltöttGalamb tökéletes mamaként viselkedett elsõ perctõl kezdve, így a piciket rendesen szoptatta.
Még egy hetesek se voltak, amikor sajnos az egyik baba átsétált a szivárványhídon,majd két hetes korukban egy másik tesó is.
A többieknek is kellett a drukkolás, hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy életben maradnak, persze ekkor már elkezdtek jelentkezni rájuk a "jobbnál jobb gazdijelöltek"
-Nem lehetne örökbefogadni valamelyik picit?? Nekem nagyon kellene!!!
-Érdeklõdnék, hogy mikortól lehetne örökbefogadni a kicsikbõl? Kislányt szeretnénk elhozni!Köszönöm!!:)
-Érdekelne, hogy lehet e lefoglalni még egyet?
-Szeretnék egy picúrt, hogy lehetne?
Mindenkinek leírtuk/megválaszoltuk, hogy jelenleg még az életükért küzdenek a kicsik, hogy nem fajtatiszta angol bulldogok… emiatt kaptunk hideget-meleget a nyakunkba, mondván nem örülünk a lelkes gazdijelölteknek. Tévedés! Örülünk minden örökbefogadási szándéknak,csak a szándék mögött legyen megalapozott , felelõsségteljes döntés!Nem csak egy pillanatnyi fellángolás. Ezek az emberek mind egy szálig eltûntek az érdeklõdés rejtette sötét bugyrokban, amikor is elkezdett meglátszani, hogy bizony ezeknek a kutyagyerekeknek semmi köze nem lesz a bulldoghoz :)


Aztán 4 hetes korukban átköltöztek hozzánk. Nem mondom, hogy könnyû volt, mert még az idõ sem tudja megszépíteni azt, hogy hozzánk kerülésük után is még hetekig aggódtam értük, arról pedig már ne is beszéljünk, hogy késõn aludtak el és bár szívesen aludtak volna sokáig, ám engem szólított a kötelesség. Akkor kezdtem egy új fõiskolán és kénytelen kelletlen korán kellett kelniük (hajnali 3-4 órára volt beállítva vekker, mert bizony nekem 6:00-kor legkésõbb indulnom kellett órára. Egész nap pörögtek, szerintem 24/20 órát fent voltak.
Idõvel kezdtek átállni a tápra, de néha azért még megejtettek egy közös Mcdrive-ozást az anyjuk alatt :)
Gyönyörû gyerekek cseperedtek belõlük, csodaklassz formával és tökéletes természettel :)
Egyikük,Almandin még a nyár folyamán begazdisodott...ám a maradék három gyerek októberig nálam maradt (Galambbal együtt). Hamar szobatisztává váltak a picik, akik akkorra már nem is voltak olyan picik -sõt túlnõtték már az anyjukat is-.
Most pedig, 2 évvel azután nagyjából, hogy elengedtem õket..megmutatom mi is lett az "én bulldoggyerekeimbõl":
Almandin - az elsõ kirepülõ
Múlt

Jelen




Türkiz - aki mellé késõbb szintén tõlem fogadták örökbe Liát a nemboxert (Így lett egy nemangolbulldogjuk és egy nemboxerük :) )
Múlt

Jelen






Brill- akirõl már külön cikk is született :)
Múlt

Jelen


Rubin - a négy kölyök közül a legrosszabb õ volt...de belõle is szupertökéletesálomkutya lett, hála annak,hogy a gazdi nem volt rest és beiratkozott kutyasuliba is
Múlt

Jelen




És persze el ne feledkezzünk arról, aki ezt a négy csudakutyát összehozta...Galamb, a mama




Nagyon örülök, hogy mindegyikük ilyen szuper családba költözött és egyáltalán nem bánom, hogy ennyire megszûrtük anno a jelölteket...így nem pattantak vissza hozzánk az elsõ nehézségnél, hanem küzdöttek értük, úgy, ahogyan anno velünk kellett "megküzdenie" a kiválasztott kutyáért :)
A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.
Megosztom a Facebookon