Fasírt elment :-(
2019.02.14. Ma van az epilepszia világnapja. Fasírt meghalt hajnalban, egy epilepsziás roham közben.
Nem is jönnek a szavak jól. Százszor töröltem már vissza az elkezdett mondatokat. Szeretném megfogalmazni amit érzek/érzünk, de valahogy nem tudom, hogy is adjam át azt a mérhetetlen fájdalmat.
Születtek posztok a szaporítás ellen, sokféle formában, de én azt szeretném elmondani, hogy mennyire tud fájni. Hátha, hátha csak egy ember is emiatt tántorodik el attól, hogy ezektõl az emberektõl vásároljon kiskutyát…
Fasírt szombaton érkezett. Nem vagyunk kölyökpártiak, szívesebben segítünk idõs, esélytelenebb kutyusoknak, de Fasírt nagyon beteg volt, és nagy szüksége volt a helyünkre , a szeretetünkre és a gondoskodásunkra. Az elsõ percben elrabolt a látványa, a puha szõre, ahogyan belesimult az ölelésbe, ahogy szuszogott és szórta a puszikat.
Elképzeltem, hogy mennyire nehéz lesz majd õt gazdihoz engedni, beszéltünk róla,hogy milyen lesz, amikor a falkával sétál, hogy hogyan tudunk esetleg majd átvészelni az utcán egy rohamot, egyszóval hosszú távra terveztünk, és azt terveztük, hogy NYERNI fog.
Amikor egy ilyen beteg állat érkezik, két választásod van. Vagy igyekszel a legtávolabb tartani a szívedet tõle , vagy elkezded mantrázni, hogy minden rendben lesz, és elõre vetítesz képeket, hogy mi lesz majd vele jó, és hogyan fog SIKERÜLNI.
Fasírt nem akart megszületni. Nem akart beteg lenni. Nem akarta a rohamokat. Nem akart fájdalmat, szenvedést. De megszületett. Cuki kiskutyaként , egy valószínûleg végletekig kihasznált , beteg szuka sarjaként. Majd 5 hetesen kb., mert annál nem lehetett több, (és nem is
tartják a szaporítók csak amíg muszáj….) eladták. Gazdi örvendett, hogy jaj milyen olcsón, csak 35 000 Forintért, kis bulldoghoz jutott… Hiszen „az a szemét tenyésztõ csak nyerészkedik, azért adja 200000 Forintért”.
Majd jött az elsõ roham. Majd a második. Elvitte orvoshoz, költött rá kisebb vagyont, majd megunta és eladta 20 000 Forintért.
Új gazdi örült, hiszen csak húszezerért kis bulldogot vett… Majd jött a roham, majd a következõ. Orvos. Orvos megismerte, jaj, hát õt már láttam…. Vizsgálatok kellenének, kezelés, tíz-százezrek.
Gazdi lemondott róla.
Betegen már senki nem akarta õt.
És itt jönnek az állatvédõk. Akik rongyosra jártatják a szájukat, hogy miért ne támogassátok a szenvedést… Mert mi , amikor magunkhoz veszünk egy ilyen kiskutyát, akkor úgy indulunk el, hogy SIKERÜLNI fog.
Nem lehet másképp nekiindulni, csak ha elhisszük, meg tudjuk csinálni.
Szóval indulunk a hegy csúcsáról. De minden egyes baj, Fasírt esetében minden egyes roham, rúg egy hatalmasat az emberen, és gurulsz le a hegyrõl. A lelked gurul lefelé. A roham mentes napon visszakapaszkodsz,
majd újra gurulsz. Miközben tudod, azok akik hozzájárultak ennek a kiskutyának a szenvedéseihez, egy percig sem gondolnak rá, talán éppen költik a pénzt, amit az õ életén kerestek.

Van, hogy sikerül. Hogy csoda történik. Akkor belehalsz ugyan abba, mikor gazdihoz költözik a nálad gyógyult kiskutya,de az más. Azoknak a könnyeknek egy része örömkönny.De van, hogy nem sikerül.
Akkor a lelked elindul, és csak gurul, gurul lefelé. Képek villannak be, mikor állsz hajnalban a halott kutya teste felett, akinek a GAZDIJA voltál, szíved minden szeretetével, ahogyan tegnap felmászott az öledbe,
ahogyan megnyalta az arcod, amilyen jóízûen tudott enni, ahogy két nap után leült , ha megkérted , ahogyan elképzelted õt felnõttként , és ahogyan fogalmazod meg a mondatot amit a gyerekeidnek fogsz mondani ébresztõ gyanánt… Azoknak a gyerekeknek, akik az elmúlt 6 napban a
szaporító, és az eddigi gazdák helyett is több szeretetet adtak Neki, mint azok összesen. Aztán bemész ébreszteni õket, és csak egy mondat jön ki a szádon: - Fasírt meghalt.
Látod arcukon legördülni a könnycseppet. Nem hisztiznek, nem rendeznek jelenetet, csendben gyászolnak. Nem az elsõt.
Iskolába menet pedig elhangzik a legszívfacsaróbb mondat a gyerekek szájából:
„ – Anya, remélem hamar jön egy új bulldog, akinek hátha tudunk segíteni”
Õ már tudja, hogy szélmalomharc, hogy egy helyére kettõ vár, és azt is tudja, hogy nem másért van ez így, azért, mert még mindig vannak emberek, akik támogatják pénzükkel, hogy a szaporítók jól éljenek az állatkínzásból.

SOHA NE VÁSÁROLJ SZAPORÍTÓTÓL! Amíg van kereslet, van kínálat is. CSAK TE tehetsz ellene, TE tehetsz értük.

Ég Veled Fasírt! Nagyon-nagyon fáj. A lelkünk ott ül a hegy tövében, és
várja, hogy valaki felemelje onnan. A Te lelked viszont már szabad,
odaát találkozunk majd!

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon