bulldogmentés logo

Gazdira váró francia buldogokGazdira váró francia bulldogok Gazdira váró angol buldogokGazdira váró angol bulldogok Gazdira váró buldog keverékekGazdira váró bulldog keverékek Elveszett/talált bulldogokElveszett/talált bulldogok Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam
BullBlogBullBlog Kutya hírekKutya hírek Tudnivalók a francia buldogrólTudnivalók a francia buldogról Tudnivalók az angol buldogrólTudnivalók az angol buldogról SikertörténetekSikertörténetek Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól LetöltésLetöltés LinkekLinkek
Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek
Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?
Számlaszám és adószám
Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit adományozzak?
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Miért legyél ideiglenes gazdi vagy végleges örökbefogadó?
2017.02.02. No megmondom én... ennek nagyon-nagyon sok oka van.
Nálunk ez úgy kezdődött, hogy volt egy antiszociális tacskólányunk, Szaffi. Mentett darab,útszéli talált. Egy évig recegtem, elő ne keveredjen az eredeti gazda. Szerettük, imádtuk, de szerettünk volna a társainak is segíteni. Tudtuk, hogy Szaffival sok meló lesz az, hogy valakit elfogadjon.



Nézegettünk menhelyeket itt, meg ott, meg amott. Gondolkoztunk a fajtákon, keverék legyen, vagy fajtamentés védence? Ha az utóbbi, akkor milyen fajtáé. Ati jack russel fun, én attól sikítófrászt kapok. Én boxer fun voltam, abban valahogy szintén nem egyeztünk ki. A bulldog (lakótelepi kompakt boxer) mind a kettőnknek tetszett. Heuréka! Irány a NOÉ Állatotthon!

Az első idink Komé-Dia volt. Szaffi sokat tanult tőle a bulldog mimikáról és testbeszédről. Mert a “hosszúorrúaknak” ez a legnehezebb. Értelmezni mindazt a röfögést, szörcsögést, hörgést és morgást, ami a bulldog elején és hátulján is kijön.
Komédia ideális első bulldog volt, el is vesztünk... Amikor elment hatalmas űr maradt. Pótolni kellett, azonnal, mert bulldog nélkül nem élet az élet.



Sorry jött hozzánk. Azaz, ez így nem egészen igaz... Sorryt hoztuk. Ő bizony olyan ramatyka volt, hogy a séta jó darabig szó szerint lépésekből, majd ölben cipelésről szólt. De küzdöttünk és lassan senki nem hitte el, de sétált, sőt, még játszott is. Már családja is lett volna, várták őt, de váratlanul meghalt. Ati karjában, az orvosnál az asztalon. Szív megszakadt, hogy nem jutott neki egy igazi család, aztán rájöttem, dehogynem. Ő családban, szeretetben ment el, a mi családunk szeretetétől övezve.



Nem maradhattunk bulldog nélkül sokáig, Fotel rossz állapotban várta családját. Jött, látott, majd érkezett egy örökbefogadó jelölt. Akkor még adtam volna őt. A család eltűnt (az isteni gondoskodás) és onnantól éreztem, ő az enyém! Örökbefogadtuk mert ő az aki minden kölyköt tanít, aki olyan végtelen nyugalmat áraszt, amire nagy szükségünk van a rohanó hétköznapokban.



Vágytam egy kölyök bucira. Titkos vágy, hogy olyan nyugodt kutya legyen egyszer, mint Fotel. A kívánság, amit a Fogtündérnek írtam, valósággá vált, egy kölyöknek kértek segítséget a Noétól. Brisznek, aki akkor még csak egy kis fejlődési rendellenességgel, és széklet- vizelettartási gondokkal küzdött. Az eleje kemény volt. Illetve nem, és ez volt a baj. Takarítás, fertőtlenítés, takarítás....Arról nem is beszélve, hogy Fotel, aki addig minden kölyköt simán fogadott, és anyáskodott felettük, a kis bulldogkölyök látványától, kistányérnyira kerekített szemekkel menekült. (még hogy nem ismerik fel a fajtájukat...)



Közben komoly szívfejlődési bajok is kiderültek, tájékoztatást kaptunk, Brisz nem lesz hosszú életű, jó ha megéri az egy évet. De nincsen mese, az a bulldog a ki a bejáraton bejött, és akiért felelősséget vállaltunk marad, akkor is ha a vége csúnya lesz és mind belehalunk majd egy kicsit /nagyon/ Brisz ma másfél éves, ördögien rossz, már nagyon nagyfiúnak hiszi magát, miközben egy óriásbébi, az eddigi eredményei a vártnál sokkal jobbak, és mi bízunk benne, hogy a fogtündér az egész kívánságomat hallotta, elraktározta és teljesíti... És egyszer ő is egy öreg, nyugodt bulldogfiú lesz, aki a családunk mellett, szeretetben öregszik meg.



De hát akit elkap a gépszíj, annak vége. Még nem volt elég nagy a metánkoncentráció a nappaliban, így Ati egy húsos kis bulldoglány után nézett. Lamantin ultimátumot kapott Atitól, jöjjön idinek, de mi pedig vigyázzunk, mert ha kijön a falkával (persze, hogy nem jött ki, de azért ez mára már nem így van) akkor marad. Lamantinban egy vérbulldogot találtunk. Csak, hogy ne legyen olyan könnyű az élet. Rá figyelni kell mindig, ő válogat a kutyákkal, és némelyik embert sem kedveli. De természetesen ez mit sem von le abból, hogy imádjuk mint a többieket is.



Közben jött a hideg. A fogcsikorgató mínuszok. És vele együtt megérkezett Podravka. Szaporítótól, sötét istállóból, a mínusz 20 fokból érkezett. Az első néhány napban csak aludt. Sokat, mint aki az elmúlt 8 évét piheni ki. És jó volt ránézni, hogy ő már melegben van, neki már nem kell félni, ő már családban van. Még egy változás az életében, az új gazdikhoz és révbe ér.
És az új gazdik jöttek, beleszerettek és költözött. Most már ő is saját családdal rendelkező, boldog gazdis kutya.




Most egy kicsit megtelt a lakás, de hamarosan újat dobban a bulldogos szív, és jön egy új és egy újabb buci, akinek a dobbantói lehetünk az életében. Jó nekik visszaadni a hitet, hogy az ember jó. Jó őket megtanítani az együttélésre, hiszen így már egy “készebb” kutya indulhat a családjához.




Megosztom a Facebookon