bulldogmentés logo

Gazdira váró francia buldogokGazdira váró francia bulldogok Gazdira váró angol buldogokGazdira váró angol bulldogok Gazdira váró buldog keverékekGazdira váró bulldog keverékek Elveszett/talált bulldogokElveszett/talált bulldogok Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam
BullBlogBullBlog Kutya hírekKutya hírek Tudnivalók a francia buldogrólTudnivalók a francia buldogról Tudnivalók az angol buldogrólTudnivalók az angol buldogról SikertörténetekSikertörténetek Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól LetöltésLetöltés LinkekLinkek
Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek
Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?
Számlaszám és adószám
Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit adományozzak?
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Komé-Dia mindennapjai ideiglenese tollából... II.rész
2015.01.28. Kis összefoglalót kell írnom, mert történt egy s más mióta az öreglány velünk lakik.

A fürdés utáni fülpucolás során Dia fülébe tekintve és kipucolva felmerült bennem egy gondolat, atkás a kicsi lány füle.

Mondtam neki, hogy ne izguljon, nem teregetem ki a szennyesét, mert ettõl mindenki megrémül, gondoltam elõbb dolgozunk a problémán, megoldjuk és majd utólag beszámolunk.

Csilla értesítése után Attila elment vele az orvoshoz, ahol az atkát kizárták, de felmerült a pajzsmirigy betegség lehetõsége Dia tünetei alapján. Vért vettek, és a mai napon beigazolódott, hogy Diának bizony gyógyszert kell szednie élete végéig, naponta kétszer.

Ezzel neki semmi gondja nem lesz.

Ma a kanalamról lecseppent franciasaláta sem tudott földet érni , mert Dia még elõtte eltüntette...zöldségestõl... Kérdésemre, hogy ezt is megeszed???? Lackó meg is állapította, francia bulldog- francia saláta... miért ne szeretné?

Gyakorlatilag mindenevõ.

A féreghajtó gyógyszer beadása közben éppen azon gondolkoztam, hogyan is fogom tudni kinyitni a nyomott pofiját, de mire átgondoltam, a cucc már szõrén-szálán eltûnt a feneketlen bendõjében, egy kis sonkába csomagolva. Alapvetõen Senior tápot kap, de ha valami egyébbel kínáljuk napközben, mert hogy elég soványka, elfogy...

Dia jó lány. Tökéletesen megfér mindenféle állattal, azt leszámítva, hogy simogatás iránti igényét mások ellökdösésével juttatja a tudomásunkra. FÉLTÉKENY... :) Nem kicsit, nagyon...

Viszont ha a szükség úgy hozza kiáll magáért, tudatja a világgal, "engem tisztelni kell". Ha a másik abbahagyja a balhét õ sem megy tovább.

A sétáink meglassultak, öregesek lettek, õ a futtatón sem játszik a többiekkel, ellenben minden gazda elõtt kuncsorog, akinél jutalomfalatot jelez az orra.

Észrevehetõ, hogy az izületei fájdogálnak, sokat nyalogatja a lábait, be-beremeg neki menet közben, és a hidegben extra lassan közlekedik.

Szaffi kutyánk tanulja a toleranciát az idõsebbekkel szemben. :)

Szóval Diát érzékenyen érinti a hideg. Soványka is, a szõre is rövid, és bizony fázik. Elgondolkodtunk a kutyaruha vásárláson, de egy kedves ismerõsünktõl kapott Dia egy kabátkát, úgyhogy már most is, míg én írok, az új rucijában ment randizni a "haverokkal".



Dia a gyerekekkel is tündér, a gyerek pedig figyelembe veszik, hogy õ egy öreg kutyus.

Peti olvas neki mesét.... és Dia hallgatja





Lackó pedig neki adja a maciját és Dia alszik vele.



És közben empátiát, toleranciát, odafigyelést, tiszteletet, gondoskodást tanulnak.

Mindenki nyer ebben a kapcsolatban valamit. Én pedig próbálom a szemem elõtt lebegtetni, hogy egyszer majd érkezik a telefon, hogy jön a gazdi, és akkor el kell tudni õt engedni az otthonába. Mi csak egy állomás vagyunk az õ jobb élete felé vezetõ úton.

El kell majd tudni engedni, hogy egy másik kutyusnak, akinek szüksége lesz ránk, helyet tudjunk biztosítani.

És tudom, hogy ez piszkosul nehéz lesz ...





2015.január 16. péntek, Kispest

Szaladok haza a munkából, hogy összekapjam a kutyákat, és együtt mehessünk Lacusért az iskola elé.

Belépek az ajtón, és már látom, hogy nem oké valami. Dia nem úgy viselkedik mint máskor, és nem részletezem, de emésztési gondjai vannak.

Takarítás után irány sétálni, ahol már látom, hogy ma bizony irány a doki, mert nem játék a dolog. Aggódás van, mert Dia vérzik, és fogy. :(



Telefon megy Csillának, állatorvos értesítve, megyünk.



Megvizsgálják, kap injekciót, kettõt is, hõsiesen tûri. És újabb gyógyszert. Hétfõn kell visszamenni.

Lassan veszek neki egy gyógyszer adagolót.

Reggel és este 1/2-1/2 szem gyógyszer a pajzsmirigyére, és a gyomrára. Napközben egyharmad flakon normaflore. Diéta. Szemét, pofiját bórvízzel mosni, fülét pucolni. Kis hikomat, imádom. Hazaérve már fõzöm is a rizst, répával. Reszelem az almát, pépezem a banánt. Ehhez keverve fog tápot kapni, talán megeszi, gondolom.

Jön a séta, majd a vacsora.

És Dia kicsit fintorogva bár, de hõsiesen eszi az almát és a banánt, magában, mintha tudná, hogy ezt most muszáj. Szaffi szinte sajnálkozva megy el a tányértól, mert persze le kell csekkolni mit kap a másik. És a következõ sétánál már jobb, és jobb. Reggel még jobb. Most pedig alszik a kis beteg.





Kispest, 2015.01.25

A legutóbbi írás óta sok izguláson, aggódáson vagyunk túl.

Dia hol jobban-hol rosszabbul volt. Valahogy mindig visszatértünk ugyanoda, Dia állapota nem akart javulni.

Diétáztunk sokat, próbáltunk mindent, de nem lett jobb.



Doktorbácsi fülest kapott. Az elején Dia sokat volt Scullyval, a Noéban, akirõl viszont kiderült mi a baja, így antibiotikumot váltottunk,Dia is ugyanazt kapta mint Scully, és az állapota rohamos javulást kezdett mutatni.



Azóta erõre kapott és kiderült, hogy játékos kis öreglány, aki Attival birkózik, tud szaladni is, és alapvetõen egy életvidám kisöreg. De azért a kedvenc idõtöltése a puha párnák közt fekvés a radiátor közelében, és persze az EVÉS.

Dia a gyógyszereit is mindenféle flac nélkül eszi meg, akkor is ha nem rakom neki felvágottba. És végre a súlya is elkezdett gyarapodni. Dia már nem büdi, igazi finom kutyaszaga van. A szobatisztasága nagyon jól alakul. Igazi lakáskutya már, és a gyerekeket imádja.A gyerekek is imádják õt....



Tegnap elmentünk együtt gyerekekkel - kutyákkal a Fressnapf-ba. Diának és úgy csillogtak a kis szemecskéi, mint aki belépett a mennyország kapuján. Úgyhogy pláza-kutyát csináltunk belõle, hogy lássa, ilyen is van. Az eladók imádták, sok-sok simit és szeretetet kapott, és ajánlottak egy jó tápot, ami zöldkagyló poros, és jót tesz majd a fájós kis ízületeinek.

És a mamánál is imád lenni, mert mindig van egy kis finomság, vagy simi.



Szaffival is minden a legnagyobb rendben, a többi állatról pedig tudomást sem vesz.



Judit

folyt. köv.


Megosztom a Facebookon