bulldogmentés logo

Gazdira váró francia buldogokGazdira váró francia bulldogok Gazdira váró angol buldogokGazdira váró angol bulldogok Gazdira váró buldog keverékekGazdira váró bulldog keverékek Elveszett/talált bulldogokElveszett/talált bulldogok Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam
BullBlogBullBlog Kutya hírekKutya hírek Tudnivalók a francia buldogrólTudnivalók a francia buldogról Tudnivalók az angol buldogrólTudnivalók az angol buldogról SikertörténetekSikertörténetek Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól LetöltésLetöltés LinkekLinkek
Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek
Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?
Számlaszám és adószám
Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit adományozzak?
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Mit kell tudni a szaporítókról?
2014.09.09. Harap-utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülű Aladár.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!

Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér kutya jár,
törzs-vevőknek 5 forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!

Na, kérem, amikor ehhez hasonló hirdetést látunk, akkor uccu neki, vesd el magad, futás az ellenkező irányba!!! Igen, ott a pont, látom már kitaláltátok, a szaporítókról lesz szó. Sokszor, sok fórumon volt már szó erről a témáról és sajnos a dolgok jelenlegi állását tekintve, a téma még sokáig aktuális lesz. Én most arra szeretném fókuszálni a mondanivalómat, hogy egy egyszerű, hétköznapi, állatszerető ember mit tehet annak érdekében, hogy ezt a szörnyű kegyetlenséget visszaszoríthassuk (akinek ez túl erős kifejezés, az kérem, tekintsen meg akár csak egy kobzási akció során készült felvételsorozatot).



Tehát, mit tehetünk mi magunk? Először is, meg kell különböztetnünk a hobbi és a nagybani piacot. Hosszú távú negatív hatásai mindkét esetnek ugyanazok, azonban mégis rengeteg különbség van, így abban is, hogy mi hogyan segíthetünk.

A hobbiszaporítóknál nagyon sokszor nem is rossz szándékról, hanem tudatlanságról, információhiányról van szó. Adott egy csodaszép fajtatiszta kutya, „nosza, keressünk neki egy férjet / feleséget, egy kicsit megtartok, egyet a nászasszonyék visznek el, a többinek meg úgyis lesz jó gazdi”. A kiskutyák nem is biztos, hogy rossz körülmények között vannak, hiszen állatszerető gazdáról van szó, esetleg az oltásaikat is megkapják és egészségesek, még talán gazdi is akad mindegyiknek, mi akkor ezzel a gond? A tenyésztés egy hivatás, fajtaismeret, hozzáértés, tapasztalat szükséges hozzá. Az örökítésre alkalmas egyedek kiválasztásához nem elég az, hogy a kutya szép, jó kiállású. Ez egy komoly szakma, a hobbiszaporítás során pedig sajnos rengeteg olyan betegség, hibás gén öröklődik, ami megfelelő tudással és hozzáértéssel elkerülhető, kiszűrhető lenne. Ha pedig a kölykök valóban minden számukra szükséges ellátást megkapnak, az olyan költségekkel jár, hogy anyagilag egyáltalán nem az évszázad üzlete a dolog. A másik nagy gond, hogy bizony egyáltalán nem könnyű minden kiskutyának megfelelő helyet találni. Magánemberként nem tudjuk felelősen leellenőrizni, nyomon követni a későbbi sorsukat, márpedig a fajtatiszta kutyákra sajnos sok veszély leselkedik. Azt pedig ne felejtsük el, hogy minden egyes így gazdához adott kölyök elveszi az esélyt, szó szerint az életet, egy menhelyi, vagy sintértelepi társa elöl!



Ha valóban csak naivságról van szó, akkor mi magunk is rengeteget tehetünk azzal, hogy felhívjuk a környezetünkben észlelt hobbiszaporító figyelmét a fent említett dolgokra. Ha a másik megérzi őszinte segítő szándékunkat, talán végighallgat és nem „beleugatásnak” veszi majd a dolgot. Sokszor fogunk falakba ütközni, elutasítás, szóváltás, sértődés is lehet a dologból. Őrizzük meg nyugalmunkat, higgadtan és jóindulatúan érvelve egy picikét mindig közelebb kerülhetünk a hosszú távú célhoz.

Na de mi a helyzet a nagybani piaccal? A kölykök százait külföldre csempésző „profikkal”? Az elképzelhetetlen tartási és szállítási körülményekkel, az okmányok meghamisításával, a rengeteg menet közben elpusztult kölyökkel, a végletekig kiszipolyozott anyaállatokkal? Ez már a komoly állatkínzás kategóriája. Ha ilyesmiről szerzünk tudomást, akkor aztán tényleg hadd lobogjon a hajunk, azaz nem kezdünk magánakciókba! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy behunyjuk a szemünket és elfordulunk! Futás közben diszkréten bejelentjük az esetet, az illetékes hatóságnak, állatvédő szervezetnek. Még véletlenül sem írogatjuk ki a közösségi oldalakra, a hangsúly a diszkréción van! Az ilyen dörzsölt szaporítókat ugyanis nehéz lefülelni, ha a világba kürtöljük az infót, azzal máris kereket oldanak és ugyebár nem ez a cél. Természetesen, ha egy hobbiszaporító tartja a kutyákat kegyetlen körülmények között, az ugyanúgy a hatóságokra tartozik és ne habozzunk bejelentést tenni!





A legfontosabb lehetőségünket pedig a végére hagytam. Amit mindannyian megtehetünk, amire igazán buzdíthatjuk a környezetünket is, és amivel hosszú távon igazi megoldást érhetünk el. NEM VÁSÁROLUNK SZAPORÍTÓKTÓL! NEM TEREMTÜNK MÉG TÖBB KERESLETET SZÁMUKRA! Újságokban, hirdetési felületeken, aukciós oldalakon sajnos tömegesen találkozhatunk olcsó fajtatiszta kiskutyákat árusító hirdetésekkel. Ne dőljünk be, ne akarjunk olyasmin spórolni, amivel igazából csak ráfizethetünk. Nem egy zsák krumpliról van szó, hanem egy életről. Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy milyen körülmények közül kerül hozzánk az a kis élet! Mocsokból, fertőből, betegségből. Szenvedésből, kilátástalanságból, halálból. A kizsigerelt anyjától idejekorán elszakítva. Valóban ezt akarjuk? Valóban így akarunk egy új életet a családunkba hozni? Valóban ezt a tendenciát akarjuk minden egyes vásárlással támogatni? Ez nem csak anyagilag, erkölcsileg is nagyon rossz üzlet…


Megosztom a Facebookon