Rudi, alias Bélabá emlékére….
2012.11.07. Rudit 2011. áprilisában találták a József Attila lakótelepen... soványan, kimerülve, betegen....

Természetesen eredeti gazdája nem jelentkezett érte, így az öreg, sovány és mint az orvosi vizsgálatok során kiderült vesebeteg kutyának új családot kerestünk. Soha nem reméltük, hogy ilyen hamar rátalál az álomgazdi, de Rudinak szerencséje volt, hiszen Móni és családja rátalált.
Új otthonában végre megtapasztalhatta milyen az igazi család... milyenek a kutyatestvérek... milyen egy igazi kutyaimádó családban élni.

Folyamatosan kaptuk a híreket az öregúrról és többször személyesen is meglátogattak minket az állatotthonban. A gazdi mindig beszámolt, hogy van az öregúr.
Ám a múlt hét végén szomorú üzenetet kaptam a gazditól.

"Szia Csilla!
Sajnos nagyon-nagyon szomorú hírt kell közölnöm.... Béla bácsi ma reggelre elaludt...
Már egy ideje tényleg olyan nagypapás volt. Kicsit nem látott kicsit süket volt, de legtöbbször inkább csak alkalmi süket. Kevesebbet mozgott inkább csak a kanapén pihent egész nap. Igaz a bulldog-ok nem szeretnek elázni ezért ritkán, de inkább bepisilt a lakásba csak ne kelljen kimenni. Utóbbi idõben inkább többször evett keveset, mint, hogy napi 2x befalja a hamiját.... Nem fájt semmije csak öreg volt. Ezt onnan tudom, hogy amikor kakaskodni kellett nála peckesebb fiúcskát nem igen láttam. Imádta Zsenit és Amyt trenírozni, ha azoknak túl jó kedvük volt. Igazi öreg morgós medve volt.....
Viszont tegnap nem, hogy kimenni nem akart, de az emeletrõl sem ment le. Enni nem akart csak ivott, sokat pihent és a tõle megszokottnál többet bújt...Õ már tudta, érezte, hogy itt a vég.....
Néztem mi van vele, fáj-e valamije, de a fáradságon kívül nem láttam rajta semmit. De elhatároztam, hogy majd ma ért elviszem dokihoz.
Hajnali 4-ig ébren voltam vele, majd együtt elaludtunk
Reggel mikor felkeltem ott feküdt a szõnyegen, mint aki csak alszik. Odamentem, megsimiztem, jó reggelt akartam neki kívánni és megnézni mi újság vele, és akkor láttam, hogy itt hagyott az én kis hõsöm....
Betegen és öregen ismertem meg sok éjszakát virrasztottam vele, miatta, és Õ azzal hálálta meg, hogy meggyógyult és adott sok-sok boldog percet.
Már most nagyon hiányzik.....
Akkora egyéniség volt és stílusos, mint az is, ahogy elment pont ma.....halottak napján.... ez is olyan-olyan tipikus Béla bácsis...... "

Rudi, alias Bélabá.. 1 és fél év igazi, tökéletes, gondtalan, gazdis lét után átsétált a szivárványhídon túlra... légy boldog odaát, most már semmi sem fáj.

A Tetszik gomb eléréséhez sütik engedélyezése szükséges.

Megosztom a Facebookon